A Zentai úti temető 44-es parcellájában, a Vergődő madár emlékműnél ma ökumenikus istentiszteletet és ünnepélyes megemlékezést tartottak az 1944/45-ös vérengzések áldozatainak tiszteletére. Gyivánovity Dániel, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke az egybegyűltekhez szólva elmondta, halottak napján azokra emlékezünk, akik már nincsenek velünk, és vigaszunk az együtt töltött idő maradandó emléke, melyből mindig meríthetünk.

„Azért vagyunk itt minden évben, hogy ezen a fájdalmon enyhítsünk, és újra és újra elmondjuk, nincs jó és rossz nemzet, csak jó és rossz emberek. Most azok emléke előtt tisztelgünk, akiket az erőszak ragadott el az önbíráskodás legkegyetlenebb eszközeivel, akiket csak titokban gyászolhattak hozzátartozóik, a veszteség fájdalmát pedig a rettegés tette még elviselhetetlenebbé. Nekik nem emelhettek síremléket, ide virágot hozni sem mertek, sokáig még csak nem is beszélhettek erről a szörnyűségről. Ide van most bevésve az én dédapám, Nemes Oszkár neve is“ – mondta Gyivánovity elnök.

A múltat le kellett zárnunk – tette hozzá.

„Nem megmásítani, elferdíteni, hanem feltárni teljes valóságában, tudomásul venni, elnézést kérni, megbocsátani és lezárni. Ahogyan ezt szerbek és magyarok egymással megtették, példaértékű egész Európában. Ott vagyunk az újvidéki hideg napok áldozatainak emelt emlékmű koszorúzásánál, és más településeken is, ahol ártatlanul végeztek ki embereket, akár 1941-42-ben, akár 1944-45-ben. Az 1942-ben elkövetett vérengzések áldozatai a mi áldozataink is, mert minden igazságtalanságot, önbíráskodást, kegyetlenséget elítélünk. Bárki követte is el” – emelte ki Gyivánovity Dániel.

Emlékeztetett arra, elértük, hogy megalakult a Magyar-Szerb Akadémiaközi Vegyes Bizottság, amelyet a két ország köztársasági elnökei hoztak létre.

„Négy év után pedig a szerbiai parlament határozatban ítélte el a vajdasági magyar civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokat és a két ország államelnökei közös főhajtáson vettek részt a csúrogi vérengzések áldozatainak akkor felavatott emlékműveinél. Egy évvel később, 2014-ben kormányrendelet helyezte hatályon kívül a kollektív bűnösség terhét és a szerb kormányfő rótta le itt tiszteletét a 44-es parcellán, a kegyelet virágával“ – mondta Gyivánovity Déniel.

Öt nappal ezelőtt, október 28-án ezt a történelmi főhajtást megismételte és megerősítette a jelenleg hivatalban lévő két államfő Dr. Sulyok Tamás és Aleksandar Vučić.

„Azután, október 30-án, Pásztor István halálának első évfordulóján és napra pontosan kilenc évvel a 2014-es kormányrendelet után, pedig Pásztor István díjban részesültek Áder János és Tomislav Nikolić korábbi elnökök, amiért 2013-ban megtették a legfontosabb lépést, amely a magyar-szerb történelmi megbékéléshez vezetett” – emlékeztetett Gyivánovity elnök.

Kiemelte, hogy az elmúlt években tomboló természeti csapások, járványhelyzet, energia vagy gazdasági válság és ember okozta háborús szörnyűségek közepette látnunk kell, hogy mennyire egymásra vagyunk utalva.

„Mélyen megrázott a példátlan és felfoghatatlan tegnapi újvidéki tagédia. Őszinte részvétem Szabadka város képviselő testülete és a magam nevében az elhunytak hozzátartozóinak. Értjük, érezzük hogy széthúzásnak helye nincs és nem is volt soha. Felfoghatatlan számomra az is, hogy egyesek a közös tragédiáinkat politikai pontszerzésre akarják felhasználni és használják fel” – mondta Gyivánovity Dániel.

Ötven évnek kellett eltelnie, – mondta az elnök – hogy az 1944/45-ös eseményekről nyilvánosan, félelem nélkül egyáltalán beszélni lehessen és még két évtizednek, hogy állami szinten is tisztázni lehessen őket.

„A múltat nem tehetjük meg nem történté, de arra törekedni kötelességünk, hogy meg ne ismétlődhessenek. Ezzel tartozunk az áldozatok emlékének és tartozunk a következő nemzedéknek is, mert jövőjük a mi döntéseinken múlik” – zárta beszédét Gyivánovity Dániel.

Az emlékezés virágait a Vergődő madár emlékműnél Szabadka Város Képviselő-testületének nevében Gyivánovity Dániel elnök, Szabadka város polgármestere, Stevan Bakić nevében Srđan Samardžić polgármesteri tanácsos, továbbá Pásztor Bálint parlamenti képviselő és a VMSZ elnöke, a Tartományi Képviselőház nevében pedig Juhász Bálint elnök helyezték el.

Az emlékművet megkoszorúzták Magyarország Belgrádi Nagykövetségének és Szabadkai Főkonzulátusának képviselői, a Szabadkai Horvát Főkonzulátus, a nemzeti tanácsok, politikai pártok képviselői és az áldozatok utódai is.

Ma Bajmokon, az Akácfánál emlékeztek meg az 1944. november 2-án ártatlanul kivégzett áldozatokra, Csantavéren pedig a Nagytemetőben tartottak megemlékezést.

Az 1944/45-ös áldozatokért ma 16 óra 30 perckor tartottak gyászmisét a szabadkai Szent György templomban.